Back

Hamarosan felépítjük az új Főőrség épületét a Budai Várban.

2019-01-08 News

Hamarosan felépítjük az új Főőrség épületét a Budai Várban.

Hamarosan felépítjük az új Főőrség épületét a Budai Várban.

Az elmúlt hónapokban a királyi testőrség egykori szálláshelye is elnyerte végső formáját. A palota díszszolgálatát és őrzését ellátó fegyveres testület megújul, amelynek anno az Udvarlaki Főőrség épülete adott otthont. A különleges épület a Hunyadi udvar felől egyemeletesnek tűnik, lentről, a Csikós-udvar felől azonban látszik, hogy valójában négyszintes, hiszen az egykori várfal vonalára épült.

A II. Világháborúban a Királyi Lovarda az 1944-45-ös ostrom során találatot kapott, de sokkal könnyebben helyreállítható lett volna, mint a Sándor-palota, mégis elbontották. Hasonló sors jutott a Főőrségi épületnek is, pedig abban a hetvenes évek elejéig még irodák is működtek.

Az épület alapozása a régészeti értékeket kikerülő vasbeton sáv- és pontalapokból áll. Ezekre épültek a vasbeton pillérek, amelyekre a régészeti tér feletti (alagsor alatti) födém került. Az épület külső körítő falainál a belső síkon vasbeton fal épült, erre hőszigetelő réteg, majd kívül önhordó tégla és kőfal készült, amely be van kötve a belső vasbeton réteghez. A födémek monolit vasbeton födémek, ideértve a palástér feletti koporsófödémet is. A Főőrség homlokzatán meghatározó a kő támfal és lábazat, felette a durva mészkő sarokrizalitok, valamint a főpárkány és attika fal, a főhomlokzaton a négy darab kő oszlop. A nem kőszerkezetű kváderek és falfelületek egységesen római cement felületűek. A közöttük lévő homlokzaton rusztikus kváder vakolat mellett sima nútolt vakolat, húzott párkánytagozatok, valamint öntött elemek alkalmazására is sor került. Az öntött elemek többnyire ornamentális díszek a falpilléreken és a nyílászárók „zárókövein”, valamint a főpárkány alatti fogsor és konzolok.

A tetőn vörösréz lemezfedés és természetes palafedés van. A homlokzati nyílászárók az eredeti épületnek megfelelően kialakított asztalos és lakatosszerkezetek. Az építés nehézségeihez tartozik, hogy a kivitelezés teljes környezete régészeti, és műemléki területeket és értékeket érint, így ezeket folyamatosan egyeztetni kell az illetékes hatóságokkal.


Hogyan lehet különleges egy egyszerű lépcső? A Stöckl-lépcső története

A WHB talán az ország legkülönlegesebb és legnagyobb múltra visszatekintő történelmi lépcsőjét, a Stöckl-lépcsőt építi újra a Budai Várban. A lépcső lassan elkészül, és remélhetőleg sok száz évig köti majd össze újra a Csikós-udvart a Hunyadi udvarral.

Az eredetileg 1896-ban megépített lépcső kiváló példa arra, hogy egy viszonylag egyszerű, funkcionális építményt hogyan lehet úgy megvalósítani, hogy az önmagában is látványosságként szolgáljon. Szerepe világos volt: megteremtette a gyors és kényelmes lejutást a Csikós-udvarra, formája miatt viszont már régen is többet jelentett egyszerű lépcsőnél.

A második világháború utáni várospolitika azonban szépség ide, funkcionalitás oda, a Stöckl-lépcsőt sem kímélte, így a Lovardával és a Főőrség épületével együtt lebontották, helyén pedig az utóbbi évtizedekben (a mostani felújítás kezdetéig) elhanyagolt romkert terült el. A lépcső anyaga az eredeti tervek szerint is nagyméretű tégla teherhordó falazattal egybefalazott mészkő, a lépcsőfokok gránitból készültek. A ma érvényes szabványok miatt az eredetivel egyező módon kialakítandó tégla-kő vegyes falazatba vasbeton pilléreket és koszorúkat kell rejteni, mely a szerkezet stabilitását szolgálja, de a lépcső megjelenésében nem okoz változást.

A függőleges támfalhoz simuló, részben fedett lépcső négy karja érdekes vonalvezetésű: a támfalra merőleges előlépcsővel indul, jobbra egy kar és egy forduló következik, majd a második kar megtétele után a harmadik kar egy kis kitérővel nem a második, hanem az első tengelyében folytatódik. A középső pihenők az alsó és a közbülső szinten boltozattal fedettek. A csehsüveg boltozatokat alul pillér, felül toszkán oszlop támasztja alá. Az építés nehézségeihez tartozik, hogy a kivitelezés teljes környezete régészeti, és műemléki területeket és értékeket érint, így ezeket folyamatosan egyeztetni kell az illetékes hatóságokkal.