A szegedi dóm átadása
2015-09-24 Hírek
Ahol a hit és a kultúra úgy kapcsolódik össze, mint a szegedi dómnál, ott egy boldog nemzet épül - jelentette ki Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a szegedi székesegyház liturgikus átadóján, az egyházmegye első püspökének, Szent Gellértnek ünnepén a Dóm téren.
„Ha bizonyítani akarnánk, hogy az igaz hit kultúrát teremt, és az igazi kultúra nem létezik hit nélkül, akkor keresve sem találhatnánk meggyőzőbb bizonyítékot, mint a szegedi fogadalmi templomot, a dómot” - fogalmazott Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője a dóm ünnepélyes liturgikus átadóján. A hívekkel megtelt Dóm téren elmondta, először volt a hit, minden a hittel kezdődik. A hit, amely nem hiszékenység, nem babona, nem a tudás hiánya, hanem bizalom, bizonyosság. „Schulek Frigyes, Dohnányi Ernő, Róth Miksa, Fadrusz János, Klebelsberg Kunó az akkori kor legjobbjai. Ebben a dómban a hit ereje mellett a kultúrának az ereje is megmutatkozik, a kultúra csúcsteljesítménye. Ennek a templomnak a megépítése nemcsak az árvízre volt válasz, hanem válasz volt az első világháború szörnyű pusztítására, a nagy háború legnagyobb veszteségére, Trianonra. A hit és a kultúra válasza volt ez” - jelentette ki a tárcavezető. Megjegyezte, az általa felsorolt nevek előtt Szent Istvánt, Szent Gellértet és Szent Lászlót kellett volna elsőként említenie, vagy a magyarok nagyasszonyát és Krisztust. Elmondta, az a csúcsteljesítmény, amit a dóm épületében láthatunk, felemeli a tekintetünket azokra a példákra, akik erőt adnak nekünk. Ezen kívül felemeli a szívünket is oda, ahonnan az igazi erőt kapjuk. „Ez itt nem egyszerűen az Emberi Erőforrások Minisztériuma, a dóm a Mennyei Erőforrások Minisztériuma. A mennyei erőforrások mindig az emberi erőforrást szolgálják. Ahol a kultúra és a hit így kapcsolódik, ott egy boldog ország épül, egy boldog közösség, egy boldog nemzet” – hangsúlyozta Balog Zoltán.
Beszédében kitért arra is, hogy a nagyárvíz idején Európa nem fordult el Szegedtől, hanem segítette a város újjáépítését. Szerinte most is ugyanolyan összefogásra van szükség, hogy amit felépítettek őseink az ne csak fennmaradjon, hanem meg is újuljon, hogy méltó módon adhassuk tovább a következő nemzedéknek. Elmondta, meg kell védenünk értékeinket, határainkat, kulturális hagyományainkat, gyökereinket és meg is kell újítanunk. Magyarország – ahogy a templom is – mindenki előtt kinyitja a kaput, viszont aki betöri az ólomüveget és a szilánkok között bemászik, az ne csodálkozzon azon, hogy nem látják szívesen.
„Templomépítő nemzet lehetünk; amikor templomot építünk vagy újítunk meg, akkor a közösséget erősítjük, és közös jövőnket építjük. Templomaink megmaradása, továbbépítése és megőrzése – akárcsak iskoláinké is – a jövőnk, a közösség záloga” – szögezte le Balog Zoltán. Beszédét azzal zárta, hogy szeretné, hogy a megújult dóm, ami meghív a hitre és a kultúrára nyitott kapujával, legyen jelképe Magyarország megújulásának.
A cikk itt folytatódik:
