Régi kazánházból rezidenciát építünk

2019.01.08.
Régi kazánházból rezidenciát építünk
 
A Balassi Bálint u 1-5. szám alatti egykori bérház és az országház fűtését szolgáló kazánház helyett jelenleg már részben iroda funkciókat szolgál ki. Az épület teljes körű felújítása, átépítése után az irodaépület mellett a 3. szinten és a tetőtérben a Házelnöki rezidencia kerül kialakításra. A tervezett épület az Országgyűlési Őrség Irodaháza és az Országgyűlési Elnöki Rezidencia épületeként fog szolgálni az átalakítást követően. 
Az épületet Steindl Imre tervezte az Országgyűlés kazánháza és bérházaként 1898-ban. Az épület udvarán helyezték el a parlament fűtését biztosító kazánházat, míg az utcai traktusokban bérlakásokat alakítottak ki. Az épületet a Parlament épületével földalatti fűtőfolyosó kötötte össze. 1902-ben lett kész. Mivel az objektum a Parlamenthez tartozott, Steindl ugyanabban a neogótikus stílusban tervezte meg, csupán a homlokzati díszítő és burkoló anyagokon változtatott.
 
Ezt a csodás, hagyományokkal teli épületet kell a legújabb munkánkban átépítenünk és korhűen restaurálni, felújítani úgy, hogy az a mindenkori Házelnök rezidenciájaként is szolgáljon. Szép feladattal indul a 2019-es év! Sok sikert a kollégáknak!
 
Az épület rövid története:
 
Az állandó országház építését 1880-ban határozták el a megvalósításra kiírt pályázatot Steindl Imre nyerte el 1883-ban. Az építkezés 1885-ben indult, Steindl eredeti tervei szerint a parlament fűtő – és szellőztető berendezéseit az épület pincéjébe helyezte volna el, de ezt a miniszterelnök az országház ideiglenes fűtésének tapasztalatai alapján megvétózta és az Országház – végrehajtó bizottságának döntése értelemében a fűtőberendezéseket az országházon kívülre helyeztették el, a fűtőanyag (szén) szállítása, tárolása és felhasználása alatt keletkező porszennyezés és a kémény által a környezetbe juttatott füstgáz szennyezésének elkerülése érdekében.

Ez további esztétikai problémákat is felvetett, mely értelmében nem tűnt elfogadhatónak az országház 4 épületének díszes és előkelő környezetében egy kazánház – kémény létesítmény elhelyezése és üzemelése, ezért a létesítményt egy bérház udvarába tervezték elhelyezni. Így született meg az a döntés és terv, amely értelmében a kazánház egy bérlakásokat tartalmazó épületben kerüljön elhelyezésre. Ennek az épületnek az alápincézett udvarában probléma nélkül betárolható volt kellő mennyiségű fűtőanyag, a bérház pedig hivatalnoki tisztviselők és hivatalszolgák lakhatását is biztosította. A program alapján Steindl Imrét kérték fel a tervezési és építési munkák végrehajtásával. Az engedélyezési terveket Steindl 1898. februárjában készítette és májusban engedélyezték. A tervező a széntárolás miatt az egész telket alápincézettre tervezte.

A földszinten kerültek elhelyezésre az alacsonyabb belmagasságú szintre az alárendelt kisméretű lakások, hivatalsegédek számára. A tisztviselők részére tervezett rezidenciák pedig a felsőbb emeletekre kerültek. Ezek a lakások összkomfortos kivitelben készültek, míg az alacsonyabb rendűek szoba – konyhával rendelkeztek. Az épület homlokzati architektúrája, megjelenése szempontjából fontos volt az országházhoz hasonlatos arculat, éppen ezért neogótikus formavilág eszköztárából építkezik. Ez a megjelenés tulajdonképpen a két épület közötti kapcsolatot hivatott jelezni. További építészeti formai elemek, amik fellelhetők: baldachinos erkély, rizalitok, törpegalária, „piano nobile”, díszes párkányzatok. Az eredeti terveket a kiviteli terveken kissé módosították és 1899-ben módosított terveket készítettek. A legjelentősebb változások az alaprajzokat érintették, ezeken a terveken már konkrét igényeknek megfelelően sokkal differenciáltabb lakásokat alakítottak ki, pl. a 3. emeleten egy hatszobás lakást is. Az épület II. világháború végi átalakításáról nincsenek információink.

A világháború alatt Budapest ostromát követően az épületet több tüzérségi és aknatalálat érte, helyreállításuk megtörtént. A Duna túloldalán történt lőszerrobbanás hatására azonban a fedélszerkezet olyan mértékben károsodott, hogy a helyreállítás nem az eredeti terveknek megfelelően készült és egyben egy emeletráépítést is hozzákapcsoltak, amelynek egyik fő szempontja volt egy új párkánymagasság kialakítása, amellyel a szomszéd épületek főpárkányaihoz és oromzataihoz való illeszkedés is kellemesebben alakult. Ekkor bontották le az eredeti díszes rizalit oromzatokat is. Az 1946-ban készített tervek alapján a főpárkány feletti törpeárkádot és a rizalitok oromzatát elbontották A kazánházat 1974-ben korszerűsítették, ekkor cserélték le a széntüzelésű kazánokat. A lakóépület részt a rendszerváltás után többször is átalakították, részben különböző irodákat alakítottak ki benne több lépésben. 2013-ban öltözőt építettek a jelenleg épületben tartózkodó parlamenti Országgyűlési Őrség részére
vissza a hírekhez
Régi kazánházból rezidenciát építünk