A Millenáris Széllkapu projekt az Innotéka Mélyépítésben
2018-12-11 Hírek
Kétszintes mélygarázs elektromos autótöltő állomásokkal
Millenáris Széllkapu: rozsda övezetből zöld park
Jó irány Budapest fejlődésében, ami szembemegy a magasabbat-nagyobbra trendekkel – jellemezte a projekt egyediségét Bagi László, a Highligts of Hungary 2017 kurátora, akinek javaslatára a Millenáris Széllkapu beruházás bekerült az év legizgalmasabb, leginspirálóbb kreatív kezdeményezései közé. Az elsősorban rekreációs célokat szolgáló park és közösségi tér alatt mély garázs is lesz, ennek mélyépítési feladatairól és technikai részleteiről Köllő László projektvezető beszélt az Innotéka Mélyépítésnek.
Hosszú idő után létesül ismét hatalmas, aktív zöldfelülettel rendelkező park a főváros szívében, Buda egyik legnagyobb forgalmú részén, a Margit körúton, az egykori Ganz-gyár területén. A beruházás 2014-ben kezdődött, amikor az 1971-ben épült Kohó- és Gépipari Minisztériumot, valamint a volt gyárépületeket bontani kezdték. A bontás a Margit körút átszellőzését segítette elő, ugyanis az egységes és magas épülettömb megállította a hűvösvölgy felől érkező levegő továbbáramlását. A beruházás neve, a Széllkapu ötletesen, egyszerre utal erre a jelenségre és a közeli Széll Kálmán térre.
A helyszín érdekessége, hogy 1882 és 1951 között a Margit körút 87–89. szám alatti épület katonai fogházként működött, ahol politikai elítélteket is rabosítottak, és kivégzések színhelye is volt. 1969-ben a rossz emlékű intézményt lebontották, s ekkor épült helyére a presztízsszimbólumként tornyosuló minisztériumi létesítmény. A nemzet - közileg ismert és elismert Ganz gépipari és elektromos gyáregyüttes második kerületi telepének egykori épületei – a többi között a Melegpörgető és az M jelű csarnok – pedig rászolgáltak a köztudatban elterjedt „rozsdaövezet” titulusra, állapotuk rendkívül leromlott, és hosszú ideje kihasználatlanok voltak. A projekt megvalósításáért felelős kivitelező cég a West Hungária Bau Kft., valamint a Garage Kft. Konzorciuma. A bontás 2014-ben kezdődött, és három évig zajlott, a sűrűn lakott környéken ugyanis a bontást nem lehetett a sokkal gyorsabb robbantásos módszerrel végezni, ráadásul a Melegpörgető esetében 1 m-nél vastagabb vasbeton falakat kellett különleges technológiával feldarabolni. A bontás volumenét jól érzékelteti, hogy több mint 44 ezer m³ sittet kellett a helyszínről elszállítani.
Kétszintes mélygarázs
„A tervezéskor fontos szempont volt, hogy az új, 2,5 hektáros park a régi Millenáris Parkkal szerves egységet alkosson, ezért különösen nagy hangsúly került a kapcsolatok kialakítására” – magyarázta a koncepció egyik fontos elemét Köllő László projektvezető, kiemelve, hogy a Fény utca nyomvonalának kisebb korrekcióját és felszín alá sülylyesztését is ez indokolja. A bontás után ezért elsőként a munkaterek határolása, illetve a Fény utcai műtárgy és a mélygarázs mélyépítési feladatai következtek. A földmunkák során mintegy 80 ezer m³ földet termeltek ki. A munkát igen gyakran nehezítette, hogy a volt gyárépület területén vasúti sínpálya-, olykor gáztartályalapok, továbbá más, be nem azonosítható elemek kerültek elő. „Ezek többnyire monolit szerkezetűek voltak, melyek véséssel és a benne lévő vasak darabolásával voltak elbonthatók” – fűzte hozzá a projektvezető. A föld elszállítása 10-25 négytengelyes, billenőplatós tehergépjárművel történt a munkaterület nagyságától és a napi kapacitástól függően, helyben pedig folyamatosan 4-5 láncos kotró és 2-3 bontófejes munkagép dolgozott. Köllő kitért arra is, hogy a mélygarázs L alakú geometriájának köszönhetően lehetőségük volt a párhuzamos munkavégzésre, így a bevágás, a munkaterek határolása és a résfalazás dilatációs egységenként, ütemezve, szinte egyszerre valósult meg. Mint mondta, 2017. július 12-én vették át a munkaterületet, augusztus közepén a mélygarázshoz csatlakozó épületek, illetve az installáció cölöpözése indult el, szeptemberben pedig már a réselési munkálatok kezdődtek meg, melyek decemberben el is készültek, az utolsó négytengelyes pedig idén március végén hagyta el megrakodva a területet. A Sétány–Margit körút–Kis Rókus utca–Fény utca által határolt területen kialakított 17 755 m² hasznos alapterületű, kétszintes mélygarázs közforgalmú parkolóként 496+6 személygépkocsi tárolására, ki és beléptetésére, belső közlekedésének biztosítására alkalmas. Autóval behajtani a Kis Rókus utca felől lehet majd, és két kihajtója lesz: az egyik a Margit körútra, a másik pedig a Kis Rókus utcára nyílik. A gyalogosok számára a park területén elhelyezett lépcsőházak és liftek kötik össze a mélygarázst a felszínnel. A műtárgy monolit vasbeton szerkezettel készül, befoglaló mérete 110 × 100 m, alapozása vízzáró vasbeton lemezalapon, vízzáró résfallal védve valósul meg. A mélygarázs elhelyezésekor figyelembe kellett venni a tervezési programban meghatározott gépkocsi-megközelítések optimális helyét, azok kialakíthatóságát, forgalomtechnikai helyigényét és természetesen a kapcsolódásokat a már meglévő úthálózati rendszerekhez. Tervezésekor meghatározó tényezők voltak a környék talajmechanikai adottságai, mindenekelőtt a talaj- és rétegvizek intenzív jelenléte, áramlása. Elsősorban ezért vetették el a mélyebbre süllyesztett, horizontálisan „kompaktabb”, háromszintes változat kialakítását. „Annak ellenére, hogy az előzetes geotechnikai szakvélemények jelentős mennyiségű térfelszín alatti talajvizet jeleztek, az alapozás ideje alatt ez viszonylag könnyen leküzdhető akadályt jelentett” – jellemezte a szerencsés helyzetet Köllő László. A műtárgy alaplemeze így 9 m-rel a föld szintje alatt húzódik, teteje +108,10 mBf-en található, a zárófödém felső síkja pedig +115,25 mBf-en, mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a felszínen mindent teljesen elfednek. A területen a helyi geotechnikai adottságok alapján jelölték ki a 40-45 cm vastagságú – a minél gyorsabb földkitermelés érdekében -, egy sorban horganyzott résfal nyomvonalát. A résfal az egyes pinceszintek beépítéseinél munkatér-határolási funkciót tölt be, biztosítva a környezet állékonyságát, továbbá lehetővé teszi a munkagödör víztelenítését, építési és üzemeltetési állapotban. Elsőként a résvezető gerendák kerültek be, melyek a réselőgép szerszámának megvezetését és függőben tartását szolgálják, majd a zagytelep telepítésére került sor. A zagytechnológia alkalmazásával 4463 m² résfalmarkolás valósult meg, melyet 2109 m³ résfalbetonozás követett kiszorításos technológiával. A résfal B500B minőségű betonacél armatúrái 142 800 kg-t tettek ki, az egy sorban rendezett horgonyok pedig 2240 fm-t. A CFA cölöpözési munkálatok 2258 fm-en 400 és 600 mm átmérőjű cölöpök fúrásával valósultak meg, a cölöpök B500B minőségű betonacél armatúrái 43 653 kg-t tettek ki. Köllő elmondása szerint a környék állandóan magas forgalomszintje és a vissza-visszatérő lezárások miatt komoly kihívást jelentett, hogy az alaplemez vagy födémszakaszok esetében folyamatosan biztosítani tudják a bedolgozáshoz szükséges napi 700-800 m³ beton helyszínre szállítását. A napi betonkiszolgálás és -bedolgozás volumenéhez igazodva az alaplemez betonozását 10 ütemben tudták csak elvégezni. „A résfalak elkészülte utána először az alaplemez alatti szivárgórendszert, majd az alaplemez-süllyesztéseket és a gépészeti aknákat alakítottuk ki. Ezt követően pedig a pillérek és bélésfalak, végül a födémek következtek” – sorolta a munkafázisokat a projektvezető. A mélygarázs kivitelezése, a szerkezeten túl, magában foglalja az épületgépészeti, épületvillamossági, biztonságtechnikai, parkolástechnológiai rendszerek kiépítését és a közműellátás biztosítását egyaránt. A műtárgy tűzbiztonságát az épület szerkezetébe kerülő sprinkler rendszer szolgálja. Köllő László a részletekről elmondta, hogy a védett területen szórófejekkel ellátott csőhálózatot építenek ki, melyek készenléti állapotban vannak lezárva egy hőre oldódó elemmel. A vezetékrendszer folyamatosan nyomás alatt van, tűz esetén pedig a fejlődő hő kioldja a záróelemet, és megnyílik a szelep. A beruházáshoz kapcsolódóan a környező utcák víz-, gáz- és csatornahálózata teljesen megújul, és részben kiváltásra kerül. Az elmúlt időszakban tapasztalt gyakori nagy mennyiségű és intenzitású csapadék esetén az új rendszer elősegíti a térség gyorsabb leürülését. A mélygarázsban egyszerre 16 – ez a szám a jövőben tovább bővíthető – elektromos autót lehet egyszerre tölteni, négy töltő gyorstöltésre is alkalmas lesz, emellett egy négy beállásos autómosót alakítanak ki, és a beruházáshoz kapcsolódóan a Millenáris épületében helyet kap egy e-mobilitást népszerűsítő információs központ is.
Háromdimenziós növényfal
„A régi Millenáris és a mélygarázs feletti új zöldterület tematikus és funkcionális egysége és az átjárhatóság indokolja a Kis Rókus utca felé egyirányú Fény utcának a park zöldfelületeibe integrált lefedéssel történő térszín alá süllyesztését” – adott magyarázatot az elsőre meglepőnek tűnő változtatásra Köllő László. Mint megtudtuk, az aluljáró kialakítása alapos mérlegelés eredménye volt: a 3-4 m-rel mélyebbre süllyesztett alagút ugyanis nemcsak költségesebb lett volna, de a különböző közművek kiváltása miatt jóval bonyolultabb is. Ráadásul az útpályára vonatkozó szabályok miatt – lejtési és emelkedési szögek – lényegesen hosszabbra kellett volna építeni az adott szakaszt, ami a szűk utcát szegélyező öreg házakat veszélyeztethette volna. „Az egysávos, külön kerékpársávval és gyalogos járdával kiegészített, 100,61 m hosszú (75,61 m zárt, 25 m nyitott) monolit vasbeton közúti aluljáró útpályája enyhe bal ívet zár, ezért a Millenáris Fogadó és a Kis Rókus utca közötti szakaszon meglévő tengelyéből kimozdul a Margit körút felé” – sorolta az idén júniusban elkészült új műtárgy fontosabb jellemzőit a projektvezető. A földfelszín alatti átvezetés ideiglenes forgalomba helyezésének köszönhetően pedig máris megszűnt a felszíni gépjárműforgalom a Fény utcának a Millenáris bejárata és a Kis Rókus utca közötti szakaszán.
„A térfelszín felett vendéglátó, kiszolgáló- és közlekedőegységeket alakítanak majd ki. Az egy- és kétszintes építmények tartószerkezete helyben készülő monolit, vasbeton, illetve acélváz lesz, melyeket részben a mélygarázs födémére terhelnek külön alapozás nélkül, részben pedig talpgerendákkal összekapcsolt vasbeton pontalapokra” – tért át Köllő László a felszíni épületek szerkezeti részére. Az üzemi és kiszolgálóépületek a park szélén, a Margit körút és a Kis Rókus utca felől határoló támfalaknál, illetve a térfelszín alatt, a Kitaibel Pál utcai passzázsnál kapnak helyet, ezzel „védve” is a parkot a külvilág zajától. A park egyik fő látványossága a méretét tekintve Magyarországon egyedülálló zöld növényfal lesz, amely a gyakorlatban egy több szinten bejárható függőkertet jelent. A szomszédos bevásárlóközpont párkánymagasságához igazodó magasságú, zöld kúszónövényekkel befuttatott acélinstalláció a gyalogos-kerékpáros sétány mellett kap helyet. Maga a tartó acélszerkezet egy 228,5 m hosszú és 6,5 m széles, változó magasságú „fedett-nyitott műtárgy”, amely a mélygarázs Margit körút felé eső kihajtója fölött indul, és a körúttól a korábban átadott Millenáris Parkba vezet át akadálymentesen. A függőkert legnagyobb magassága a rendezett terepszinthez képest 18,6 m lesz. A levegő szabadon áramolhat a növények és a vastraverzek között, tehát a műtárgy valójában csak látványában lesz falszerű. A park aktív zöldfelületét jelentősen növelő installáció a tervezők szándéka szerint egyedülálló háromdimenziós zöldélményt nyújt majd. A tájépítész tervezőket erősen inspirálták a Balaton-felvidék lankás tájai; a látványtervek szerint a park növényzete is változatos lesz, egyes részeken kaszálókra emlékeztető, máshol cserjés domboldalakkal. Köllő László egyebek között arra hívta fel a figyelmünket, hogy a park és környezetének teljes területe 39 274 m²-t tesz ki, a park biológiailag aktív nettó területe pedig megközelíti a 25 ezer m²-t. Azt is elmondta, hogy a korszerű, elsősorban rekreációs célokat szolgáló közösségi tér több mint háromszáz lombos fával, dús zöld növényzettel, padokkal, izgalmas játszótérrel és jelentős vízfelülettel várja majd a kikapcsolódni vágyókat. Szintén újdonságnak számít majd a három – óriás gombára emlékeztető – napelemes árnyékoló. A fenntarthatóság érdekében elsősorban honos, a városi klímát és az ökológiai adottságokat jól tűrő fákat és cserjéket, illetve úgynevezett stressztűrő évelőfajokat ültetnek be, megfelelve annak az igen fontos szempontnak, hogy sokszínű, biodiverz környezet jöjjön létre. A parkban megjelenő nagy méretű, előnevelt növények kiválogatása, előkészítése a telepítés előtt már több mint egy évvel megkezdődött. A beruházás korszerű, környezettudatos megoldások tekintetében is példamutató: a csapadékvíz egy részét összegyűjtik és felhasználják, a park építményei zöldtetővel fedettek, számos helyen napelemeket helyeznek el.
Nem eltékozolt terület
Egy közpark a város szívében viszonylag rövid idő alatt megtérülő beruházás, és nem csak azért, mert emeli a terület, így a környező épületek értékét, ami az ingatlanárakban is tükröződik. A Hétfa Kutatóintézet és Elemző Központ műhelytanulmánya szerint a városi parkfejlesztés komplex társadalmi hatást fejt ki mind a környező városszövetre, mind a település egészére. A környezetszennyezést mérséklő hatások: tisztább levegő, a szállópor csökkenése és a parklétesítés általános egészségügyi hasznai részben forintosíthatók! Az átlagos egészségügyi költségek kapcsán is bizonyított, hogy egy park közelében lakók kevesebbet költenek gyógyszerekre, orvosi ellátásra, mint a parktól távolabb élők.
A Széllkapu projekt esetében a park kialakításának köszönhető egészségügyi megtakarítások, a hőszigethatás csökkenése, a fa érték növekedés, valamint a pormegkötés összesen több mint évi 260 millió forint nyereséget jelentenek, ami hosszú távon az ingatlanok értéknövekedése nélkül is biztosítja a megtérülést. A társadalmi hasznok mellett az ingatlanárakra gyakorolt hatás is jelentős. A beruházás várhatóan csökkenti a zajszennyezést, ezáltal nő a környék turisztikai vonzereje, illetve a park innovatív megoldásai a fi atalok szemléletét is formálják.
