Vissza

Amire büszkék vagyunk #1: az Insula Lutherana épületegyüttes

2021-06-23 Hírek

Amire büszkék vagyunk #1: az Insula Lutherana épületegyüttes

A nemzeti kultúra egyik oszlopa a nemzet művészete, mely magában hordozza népének lelkét, ízlését, történelmét. Azonban amíg egyes művészeti alkotások, mint a versek vagy a zenei művek, könnyen örökíthetők, más művészeti ágak remekeit az idő vasfoga és a történelem viszontagságai könnyen pusztíthatják. Az építészeti kincsek épp ilyenek. Műemlék épületeink rekonstrukciója, több, mint építészet – legalábbis nekünk sokkal többet jelent. Örökségünk hozzáértő védelme közös érdekünk. Ezért vagyunk rendkívül büszkék, hogy számos olyan munkánk lehet, mely által szerepet játszhatunk az ilyen nagy becsű közös értékeink megóvásában és helyreállításában. Az ilyen különleges feladatok ellátására jött létre Műemlék Divíziónk, mely a legelhivatottabb szakembergárdával áll a legnagyobb kihívások elé is. Az elmúlt időszakunk pedig bővelkedik nagy volumenű, és még nagyobb fontosságú projektekben, az egyik közülük a győri Insula Lutherana épületegyüttes, ezt szeretnénk most bemutatni.

Győr újvárosi részén, a Rába partjához simulva helyezkedik el a helyi evangélikusság központja, az Insula Lutherana.

Az úgynevezett Konventépület hatalmas klasszicista épületcsoportja Győr egyik legjelentősebb műemléki együttese; a Rába partján egészen a Petőfi térig húzódik. Az itt működő evangélikus gimnáziumban tanított Kis János, a 18. és 19. századi agilis irodalom szervezője, Berzsenyi egyik felfedezője.

Túlzás és elfogultság nélkül is állíthatjuk, az épületegyüttes Európában is párját ritkító, miután zárt építészeti egységben megtalálható benne minden olyan funkció, ami az evangélikus egyházközség életéhez tartozik.

Létrejötte II. József 1781-es türelmi rendeletének következménye, amikor a protestáns templomok építése ugyan engedélyt nyert, de azok tornyot, harangot és a közút felől nyíló bejáratot nem kaphattak. Győrött erre egészen egyedi válasz született, a Bécsbe vezető út felől a Konventépület takarásában emelték fel a templomot, melynek a Rába-partról való feltárulását azonban már semmi sem akadályozhatta.

Az épületkomplexum magában foglalta a Szeretetházat és iskolát, a lakásokként is szolgáló konventi épületegyüttest, valamint a legrégibb múltra visszatekintő templomot, ami 1783-85 közt épült copfstílusban. A belsőkarzatos teremtemplom legfőbb dísze faragott késő barokk szószékoltára, benne Orlay Petrich Soma festményével.

A különböző munkafázisok elvégzését zömében helybeli iparosmesterekre bízták, ez alól csupán néhány kivételt találunk. A templomot az akkori szigorú előírásoknak megfelelően harang és torony nélkül építették, s úgy helyezték el, hogy kapuja ne nyíljon utcafrontra, a többi épület ölelésébe rejtették.

A templomban az első hálaadó istentiszteletre 1785. Szent András havának 27. napján került sor. Az épület a napóleoni háborúk időszakában több ágyúgolyó találatot kapott, ugyanebben az időszakban, 1809-ben védelmi célokból fakadóan szóba került lebontása is.

A szabadságharc utolsó évében és közvetlenül a leverést követő években, egészen 1851-ig hadikórházként is használták a templomot.

Az ezt követő másfél évszázadban az épületegyüttes állapota tovább romlott, kisebb állagmegőrzési munkálatokat végeztek rajta, de az álom, a terv az Insula Lutherana teljes renoválására már régóta megvolt, mígnem 2013. október 31-én, a Reformáció Napján aláírták Budapesten azt a megállapodást, amelynek értelmében a győri Insula Lutherana kiemelt kormányzati projekt keretében támogatást kapott a teljes felújításra. A felújítási munkálatok az elmúlt néhány évben történtek meg a Reformáció 500. évfordulójának tiszteletére.

Elsőként, 2016. áprilisában az óvoda épületét adtuk át, majd a Ráth Mátyás tér 2. szám alatti épület felújítása következett  2015. decembere és 2016. augusztusa között. A következő etap az Öregtemplom épületének felújítása volt, itt 2016. januárjában kezdtük meg a munkákat és még az év decemberében átadásra is került. 2016. októberében elkészültek a Kossuth Lajos utca 16. szám alatti lelkészlakások, 2017. augusztusában pedig befejeződött a régi iskola épületének felújítása és az új épület építése osztálytermekkel és egy korszerű 21.századi tornateremmel. 2017 – 2018 között az Evangélikus Szeretetház nem csak megújult, de komoly fejlesztésen is keresztül esett. A fejlesztés során természetesen az Evangélikus Öregtemplom felújítása is megtörtént, ami azért is fontos volt, mert az épület nagyon rossz állapotba került, a Rába alámosta, így a rekonstrukció nélkül a léte is veszélybe került volna.

A kivitelezési munkák során a különleges feladatot az jelentette kollégáink számára, hogy úgy kellett elvégezni az épületegyüttes adott részén a munkákat, hogy közben az összes többi létesítmény rendeltetésszerűen működött, tehát a kivitelezést úgy kellett megszervezni, hogy a folyamatos működést ne akadályozzuk. Különös figyelmet kellett fordítani arra, hogy az óvodások, iskolások és a szeretetház lakóinak közlekedését jól elhatároljuk az építési területtől, megakadályozva, hogy bármilyen baleset történjen.

A hatóság felügyeletével a régi értékeket megtartva, de a mai kor műszaki elvárásainak megfelelő kivitelezést kellett végeznünk, de sokszor szembesültünk nem várt nehézségekkel. Az előzetes kiviteli tervek ellenére sokszor csak a bontási munkák megkezdése / elvégzése után szembesültünk a valós helyzettel és műszaki állapottal (Óvoda, Öregtemplom, Konvent, Tornaterem). Ilyenkor a kivitelezésnek ebben a stádiumában kellett még a kiviteli terveket módosítani úgy, hogy határidőre tudjunk teljesíteni.

Az épületegyüttes összes elemének felújítása egyszerre klasszikus műemlékvédelem és a funkcionális bővülést kiszolgáló kortárs építészeti jelenlét, mely a régi és az új iskola épülete közötti átjáró folyosóval teszi újra teljessé az épületegyüttes ívét.

Az épületegyüttes jelenlegi állapotában magában foglalja az óvodát, a Levéltárat, az Öregtemplomot, a lelkészlakásokat, a régi és az új iskola épületet osztálytermekkel és tornateremmel, valamint a Konventépületet a lelkészi hivatallal, gyülekezeti teremmel és kollégiumi szobákkal.

Az új épületek a régiekkel összefonódva körülölelik az „evangélikus szigetet”. Mindez szimbolizálja az új építések lezárultát, az Insula Lutherana teljessé válását.

Az épületegyüttes felújítása nem csak az evangélikus egyházat gyarapítja, hanem Győr és a környékbeli települések, sőt Magyarország egész közösségét is.

Büszkék vagyunk rá, hogy részesei lehettünk ennek a gyönyörű műemléknek, kulturális örökségünk egyik kiemelkedő darabjának megújulásában.