Vissza

Amire büszkék vagyunk #2: Püspöki Palota – Szombathely

2021-08-18 Hírek

Amire büszkék vagyunk #2: Püspöki Palota – Szombathely

A WHB Group tevékenységi köre elég szerteágazó, számtalan szép és érdekes kivitelezés kapcsolódik cégünkhöz, de a legkülönlegesebb feladatokat a Műemlék Divíziónk végzi, amely történelmi városközpontok, főterek, tetők és homlokzatok rehabilitációjával, műemléki és műemlék jellegű épületek rekonstrukciójával foglalkozik, és a legelhivatottabb szakembergárdával áll a legnagyobb kihívások elé is. Egy műemlék rekonstrukciója nem csak az építésről szól: számos szakma kiválóságainak kell együtt dolgoznia, a tudománynak és a művészetnek kell együttműködnie.

Sorozatunk következő részében egy újabb csodálatos épületet, a szombathelyi Püspöki Palotát mutatjuk be.

A palota, melynek tulajdonosa a Szombathelyi Római Katolikus Püspökség, Szombathelyen, a Berzsenyi Dániel tér 3. sz. alatt található, és a Székesegyház mellett a tér uralkodó épülete. A város legrangosabb újkori műemlékei által alkotott együttesét műemléki jelentőségű területként védik.

A szombathelyi Püspöki Palota hazánk egyik legszebb késő barokk stílusú épülete. Építtetője az egyházmegye első püspöke, Szily János. A püspöki Palota építése 1778-ban kezdődött el, ekkor még állt a barokk vártemplom és részben megvolt a középkori erődrendszer is. A késő barokk stílusú épület szimmetrikus U alaprajzú, pince + földszint + kétemeletes, magas tetős kialakítású. Az építés 5 évig tartott, 1783-ra már be is költözhetett a püspök. Az épület az egyházmegye vezetőinek lakhelyén kívül egyházkormányzati központ is volt.

A püspöki palota reprezentatív termei és szobái az első emeleten találhatók. Az előszobát XVIII. századi bútorok díszítik, a falakon körben a szombathelyi püspökök arcképcsarnokát helyezték el. 

Az előszobából lehet belépni a legdíszesebb terembe, a két szint belmagasságú nagyterembe, amely három nagy ajtóval nyílik az erkélyre. Az elegáns kiképzésű terem a legszebb kora klasszicista alkotás a magyarországi emlékek között. A bronz dombormű hatását keltő freskók F. A. Maulbertsch alkotásai, témájuk pedig Savaria történetének jelentős eseményei.

A díszterem melletti szoba falát borító selyem tapétáról kapta nevét a Sárga szalon. Az emeleti sarokszoba a Szent Pál-terem, melyet a fa lambériába befoglalt nagyméretű olajfestmények, Dorffmaister István alkotásai díszítik. Az északi szárny első szobája püspöki nappali és hálószoba is volt, ma a falakat borító vörös tapétáról kapta nevét. 

A könyvtárszoba mai formáját Mikes János alakította ki 1927-ben a szombathelyi püspökök magánkönyvtárából. A mennyezet négy sarkában Mayer Sándor szobrász Mária Terézia, Szily püspök, Mikes püspök és Habsburg Ottó gyermekkori portréját mintázta meg.

Az északi palotaszárny utolsó helyisége a püspöki kápolna. Legnagyobb értéke az oltár alabástrom feszület és a kagylósfülkében elhelyezett püspöki trónus. A kápolna mennyezetének kifestésére Maulbertsch kapott megbízást, de sajnos a munkát már nem tudta elvégezni, a ma látható festmény Reiszig Adolf műve.

Szily János püspök lakosztályának fogadóterét képezte a metszetes szoba, melynek teljes falfelületet grafikák díszítik.

Hazánk első archeológiai kőtára a palota földszintjén lévő Sala Terrena. A város már a középkorban is bővelkedett római kori kőemlékekben, a középkori vár falaiban is voltak beépítve római időből származó kövek, azonban az egyházi épületek építése során még nagyobb mennyiségben kerültek felszínre Savaria kövei. Ezeket a feliratos és művészi oszlop- és szobortöredékeket, sírkőfeliratokat a püspök a palota dísztermében és kertjében állíttatta ki, így 1784-ben ezzel az archeológiai gyűjteménnyel létrejött az ország első kiállítóhelye.

A palota erkélyének egyik igen fontos nevezetes eseménye, hogy 1991-ben II. János Pál pápa innen mondott áldást a hívőkre.

Miután a palotát bombatalálat érte a II. világháborúban, teljes újjáépítésre volt szükség a homlokzattal és a tetővel együtt. 2015. szeptemberben kezdtük a lebombázott épületrész helyreállítását és a homlokzat, valamint a tetőhéjazat felújítását.

A munka egyik jelentős része volt a régi épület esetén a teljes homlokzat felújítása nyílászáró cserével és a teljes tetőhéjazat cseréje a szükséges tartószerkezeti elemek megerősítésével. A kivitelezési munkát kimondottan nehezítette, hogy a tető megbontását és visszaépítését úgy kellett irányítani, hogy egyszer sem ázhatott be az épület a második emeleti freskók és a lakószint végett.

A munka második része volt az 1945-ben lebombázott rész helyreállítása – elkészítése. A kivitelezési munkát nagyon megnehezítette, hogy a korábbról tudott, illetve a kivitelezés elején megtalált régészeti leletek végett semmilyen toronydaru felállítására nem volt lehetőség. A Székesegyház közelsége és az utcák szűkössége miatt csak nagyon kicsi autódaru tudta ideiglenesen a munkánkat segíteni. 

A homlokzat felújítása mellett folyt az új épületrész kivitelezése. A pince területén a régészeti feltárás során talált objektumok miatt áttervezésre került az épület alapozása, oldalfalak megerősítése. Így lehetővé vált, hogy a jelenkor embere is megláthassa a pincerész nyugati részében több fontos római épület maradványát. Az egyik egy sokszögletű (valószínűleg hatszögletű) helyiség falazata, illetve nyugatról hozzá kapcsolódó íves falú (félköríves vagy ovális) helyiség. Az íves helyiség betöltésében az újkori törmelék eltávolítása után római falfestménytöredékek kerültek elő. A hatszögletű helyiség legközelebbi alaprajzi párhuzama a J.P.I. Romkertben található, amely a késő római helytartói palota fürdőháza vagy reprezentatív helyisége.

Óriási kihívás és még nagyobb megtiszteltetés, ha ilyen összetett és fontos feladatot bíznak ránk, hisz kulturális értékeinket, az ember által épített környezetet védenünk kell, hogy megőrizhessük a jövő generációk számára.

Büszkék vagyunk rá, hogy részesei lehettünk ennek a gyönyörű műemléknek, kulturális örökségünk egyik kiemelkedő darabjának megújulásában, és külön nagy büszkeség, hogy munkánkat 2017-ben Építészeti Nívódíjjal jutalmazták.